NEMCSICS ANTAL ÉLETRAJZA

 


 

 

 

1927. június 9.-én születtem Pápán. Szüleim Nemcsics Elek matematika és fizika tanár, Széptóth Mária ének- zene tanár, és ismert zeneszerző volt. Gyerek koromban Pápán, a Zrínyi u. 29-ben, egy anyám családjától örökölt, nagyon öreg, nádfedeles, házban laktunk. A ház padlása tele volt több száz éves tankönyvekkel, köztük gyönyörűen rajzolt kottákkal, rézmetszetes ábrájú fizikai és geometriai munkák­kal, tanári noteszekkel. Szívesen bogarásztam itt, legtöbbször egyedül, de néha három testvéremmel együtt. Itt leltem rá egyszer egyik déd nagybátyám, a legendás hírű Bocsor István professzor noteszaira, bennük Petőfi és Jókai történelemből kapott osztály­zataira. Középiskolába a pápai szentbenedekrendi Szent Mór Gimnáziumba jártam. A bencés atyák a követ­kezetes, lelkiismeretes munkára, Isten szeretetére neveltek. Vasárnaponként közösen jártunk szent­misére. A templom oltárainak szobrait, a szószék és a padok domborműveit, e csodálatos barokk mun­kákat, a 17. sz.-ban pálos atyák faragták. Regge­lenként szívesen tértünk be egy fohászra a templom bal oldali előterében lévő hatalmas méretű feszület elé. A feszületet, melyet az évszázadok gyertya­lángjai feketére patináztak, Szerecsen-Krisztusnak hívtuk.

 

1945-ben érettségiztem.

1945-ben a Képzőművészeti Főiskolára egy mar­havagon tetején utaztam. Budapesten mindenütt a háború romjait találtam. A műtermekből először a romokat takarítottuk el, majd olajos papírral ragasz­tottuk be az ablakokat, hogy dolgozni lehessen. Különböző munkákat vállaltam, hogy a legszüksé­gesebb anyagokat, papírt, ceruzát, festéket, ecsetet megszerezhessem. Szállásom a ferencesek pesti kolostorában volt, itt kaptam ebédet is. Egy évig Kontuly Béla, később Kmetty János és Szőnyi István voltak a mestereim. Kontulytól a freskófestés tech­nikáját, Kmettytől a művészet iránti elkötelezettsé­get, Szőnyitől érzelmek, lírai hangulatok színekkel való kifejezését tanultam.

1949-ben Épitőmunkás cimű képemmel nemzetközi ifjusági képzőművészeti dijat nyertem.

1950-ben diplomáztam Szőnyi Istvánfreskó osztályán. Diploma munkám egy nagy méretű falkép volt az Epreskert Bajza utcára nyiló egyik épületének homlokzatán. Ugyanekkor középiskolai tanári oklevelet is szereztem.

 

További tanulmányaim:

1966-ban a Buda Műszaki Egyetemen Műszaki Doktori oklevelet szereztem.

1980-ban a Magyar Tudományos Akadémián a Műszaki Tudományok Kandidátusa tudományosa fokozatban részesitett.

1985-ben a Magyar Tudományos Akadémián a Színtudományok és építészet tudományok doktora lettem.

 

 

1951-ben, huszonnégy éves koromban nősültem meg. Takács Magdolnát, főiskolai volt évfolyamtársamat vettem feleségül. Három fiúgyermekünk született, akiktől mára 15 unokát mondhatok magaménak. Feleségem feladva művészi ambícióit, főleg a család gondjaival törődött. Neki köszönhetem, hogy szinte minden időmet a munkámnak szentelhettem. Gyermekeink születése előtt lemásolta a Budapesti Szépművészeti Múzeumban függő, az érettreneszánsz egyik nagy festőjének id. Pieter Bruegel-nek Keresztelő Szent János predikációja című képét. A múzeum zsűrije a legapróbb részletekig azonosnak találta az eredetivel. Több külföldi múzeum is meg akarta vásárolni, de mi nem váltunk meg tőle. 2017-től a Pápai Esterházy-kastély egyik termének falán látható.

 

 

        OKTATÓI TEVÉKENYSÉGEM

 

1951-ben elnyer­ve a Budapesti Műszaki Egyetem pályázatát, tanár­segéd lettem a Rajzi Tanszéken. Építészekkel talál­koztam. Számomra új, a természet festőjétől gyöke­resen eltérő alkotó módszerekkel ismerkedtem meg. Rájöttem, hogy az alkotásban a mondanivaló ösztö­nös kifejezni akarásán túl a rációnak, a logikus lépé­sek sorának is döntő jelentősége van. A hivatalos tanterv keretében többek között rajzot, festést, társ­művészeteket tanítottam, majd jóval később színtant és színdinamikát.

1969-ben a Tankönyv Kiadónál megjelent Színtan cimű könyvem a színekkel való komponálás törvényszerűségeről.

1974-ben új tantárgyként bevezettem a színdinamika oktatását, kialakítottam tantermét, megírtam tankönyvét.

1987-ben a Művelődési miniszter a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárának nevez ki.

1988-tól a Nemzetközi Színtudományi Akadémia professzora is vagyok. 

1996-ban mentem nyugdíjba. A nyugdíjba menés után még tíz évig a Színdinamikai Szakmérnök képzést vezettem.

 

 

         KÉPZŐMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEM

  

1950-től évekig táblaképeket festettem, miközben színes terekről és falképekről álmodtam. A vizuális látvány keltette érzelmeket a vizuális látvány eleinte több, később egyre kevesebb elemével, elsősorban persze színnel igyekeztem visszaadni. Jóval később táblaképeim a színek közötti összefüggésekről szóltak. E képeken a szín már nem a látvány mondanivalójának kifejezését szolgálta, hanem maga lett a mondanivaló. E mondanivaló minél látványosabb bemutatása érdekében mobilokat és objekteket is készítettem.

1960-tól egyre többször bíztak meg különböző középületek, elsősorban templomok belső tereinek színkialakitásával. Régi álmaim valóra válva freskókat, szekókat, mozaikokat, grafitókat, kerámia képeket, tűzzománc képeket készíthettem. A belső tereket az időközben feltárt színdinamika törvényszerűségeinek felhasználásával egyre emberibbé, használhatóbbá és szebbé formáltam. Képzőművészeti tevékenységem a fontosabb alábbi elismeréseket hozta számomra.

 

1948. A Budapesti Ifjúsági Világtalálkozó ifjúsági festészeti díja.

1963. Giorgione di Castelfranco születésének ötszázadik évfordulójára kiírt nemzetközi festészeti pályázar Pro Loco díja, Olaszország.

1983. Vatikáni elismerés templomokba készült muráliáiért és színes környezet alakításukért.

1984. A Budai Várnegyed színtervéért Nemzetközi Színtervezési I. díj. Németország.

1986. A 42. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále központi csarnokának kiállítója.

1987. Megválasztják a Színes Környezet Tervezők Társasága alelnökének.

2015. Megnyílt Pápán az Esterházy-kastélyban életmű kiállítása.

 

 

        TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGEM

 

1960-as évek elejétől kezdtem kutatni a színek birodalmának törvényeit. Kerestem, mi az oka annak, hogy az egyik szín élőnek, a másik holtnak látszik, míg az egyikben az élet vibrálását érezzük, a másik megszólalni sem képes. Miért van az, hogy nagyon hasonlónak tűnő árnyalatok közül némelyek mindig jól, mások mindig csak hamisan csengő együttese­ket adnak. Mi az oka annak, hogy a képi mondaniva­lóhoz a színválasztás csak bizonyos határok között szabad. Észrevettem, hogy az esztétikai ítéleteket fiziológiai tényezők befolyásolhatják, és az ítéleteket fizikai mennyiségekből levezetett pszichometriai skálákkal le lehet írni. Kidolgoztam a Coloroid Színrendszert, a Színdinamikai Környezet Elméletet, a Színpreferencia Indexszám Rendszert, a Komplex Színharmónia Elméletet.

1966-tól meghívnak nemzetközi kongresszusok előadójának kutatási eredményeim bemutatására.

1967-től könyveim publikációim megjelennek Budapesten kívül Londonban, New Yorkban, Torontóban, Berlinben, Párizsban, Zürichben, Göttingenben, Stockholmban, Tokióban, Sydneyben, Singapuban és még sok más helyen. 

 

 

TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉNEK ELISMERÉSEI

 

1970 Megválasztják az Associavócion Internationale de la Couleur Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének. A Magyar Tudományos Akadémia kutatási díjban részesiti.

1975  Az USA-ban az Inter Societi Color Council tagjának választja.

1976  Színek jelölése és Színharmóniák című oktató filmje nemzetközi díjban részesül.

1980  A Magyar Tudományos Akadémia kutatási dijban részesiti.

1981  Megválasztják az Épitéstudományi Egyesület Színdinamikai Szakosztálya elnökének, valamint a Színrendszerezés Nemzetközi Munkabizottsága tagjának.

1982  Az MTA Színelméleti Albizottság elnöke, a Második Nemzetközi Színdinamikai Konferencia elnöke, az MTA Épitészettudományi Bizottság tagja.

1986  A Nemzetközi Színtudományi Akadémia alelnöke, a Harmadik Nemzetközi Színdinamikai Konferencia alelnöke.

1990   Az Association Internationale de la Couleur Végrehajtó Bizottsága tagja.

1992   Megválasztják a Szín és Fény Nemzetközi Alapitványt Kuratóriuma elnökének.

1993   AIC 7. Kongresszusa Szervező Bizottsága és Tudományos Bizottsága elnöke.

1994   New Yorki Tudományos Akadémia tagjának választja.

1995   Megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét.

1996   Budapest XVIII. Kerülete Díszpolgárának választja.

1997   A Kyotói Nemzetközi Színkongresszus Tanácsadó Testületének tagja.

2007   Megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét.

 

 

PORTRÉ FILMEK,

melyek megtekinthetők Pápán az Esterházy Kastélyban Nemcsics Antal  állandó kiállitásán

 

Portré Film 1. Szinország törvényei (1998)

Portré Film 2. Szinország  (2001)

Portré Film 3  Mileneumi mesék (2003)

 

A Mileneumi mesék megtekinthetők a Nemzeti Audiovizuális Archívum honlapján is:

http://nava.hu/id/2043004/

nemcsics antal szinkutat..M3 Anno 2014.12.10